A melanoma az egyik legveszélyesebb bőrrák típus, amely az utóbbi években aggasztó mértékben gyakoribbá vált világszerte – és sajnos hazánkban is. Míg a legtöbb bőrrák jóindulatú, a melanoma a bőrrákok egyik legsúlyosabb formája, mivel gyorsan képezhet áttéteket. Éppen ezért a korai felismerés és diagnózis életmentő lehet.
Mi az a melanoma?
A melanoma a melanocitákból kiinduló rosszindulatú daganattípus. A melanociták azok a speciális bőrsejtek, amelyek a melanin nevű festékanyagot termelik – ez adja bőrünk, hajunk és szemünk színét, és részben védi a bőrt az UV-sugárzással szemben. Ha ezek a sejtek rendellenesen osztódni kezdenek és daganatos elváltozássá alakulnak, kialakul a melanoma.
A melanoma elsősorban a bőrön jelenik meg, gyakran egy már meglévő anyajegy területén, de teljesen új elváltozásként is megjelenhet. Ritkább esetekben a test más részein is előfordulhat, például:
A melanoma sajátossága, hogy agresszívan viselkedhet: a daganatos sejtek viszonylag gyorsan betörhetnek a bőr mélyebb rétegeibe, onnan pedig a nyirokrendszeren vagy a véráramon keresztül más szervekbe is eljuthatnak (áttéteket képezhetnek).
Fontos kiemelni, hogy nem minden sötét színű vagy szabálytalan anyajegy melanoma, de az ilyen elváltozások fokozott figyelmet igényelnek.
Miért nő a melanoma előfordulása?
A melanoma előfordulása világszerte növekvő tendenciát mutat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente körülbelül 330 ezer új esetet diagnosztizálnak globálisan, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő évtizedekben tovább emelkedhet.
A növekedés hátterében több tényező együttes hatása áll:
Az ultraibolya (UV) sugárzás – akár a napból, akár szoláriumból származik – károsítja a bőrsejtek DNS-ét. Ez a károsodás felhalmozódhat, és idővel mutációkhoz vezethet, amelyek daganatos sejtosztódást indíthatnak el. Az ismétlődő leégések, különösen gyermek- és serdülőkorban, jelentősen növelik a későbbi melanoma kialakulásának esélyét.
A barnult bőr még ma is sok kultúrában a „jó megjelenés” jele, a nyaralás és egészség látszatát kelti. Emiatt sokan szándékosan napoznak vagy szoláriumoznak, gyakran fényvédelem nélkül. A napvédő krémek nemcsak a leégéstől, hanem az UV-sugárzás hosszú távú káros hatásaitól is védenek – mégis kevesen használják megfelelően és rendszeresen. Ennek oka lehet, hogy sokan alábecsülik a hétköznapi napfény ártalmasságát, vagy kizárólag a leégést tartják veszélyesnek. A fényvédők használatát sokan elhanyagolják a kellemetlen állag, illat, bőrirritációtól való félelem, vagy az a tévhit miatt, hogy csak nyáron, erős napsütésben szükséges. A szoláriumozók egy része pedig szándékosan nem használ fényvédőt, mert úgy gondolják, hogy anélkül intenzívebb barnaságot érhetnek el
A globális felmelegedés következtében nő a napsütéses órák száma és intenzitása, és az emberek is egyre több időt töltenek a szabadban, különösen nyáron. Az ózonréteg csökkenése pedig azt jelenti, hogy több UV-B sugárzás éri el a Föld felszínét, ami közvetlen DNS-károsító hatással bír. Ez különösen veszélyes a világos bőrtípusú egyénekre.
A melanoma nem kizárólag környezeti hatások eredménye – öröklött tényezők is szerepet játszanak. A világos bőrű, kék vagy zöld szemű, szőke vagy vörös hajú emberek bőrében kevesebb a melanin, amely természetes védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen. Ezenkívül azok, akiknek sok vagy szabálytalan alakú anyajegyük van, vagy akiknek családjában már előfordult melanoma, nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Az utóbbi években jelentős fejlődés történt a bőrrákok diagnosztikájában: a bőrgyógyászok ma már nagy felbontású dermatoszkópokat, mesterséges intelligenciát és digitális archiválást is használnak. Ez azt jelenti, hogy több melanomát ismernek fel korai stádiumban, ami részben magyarázza a növekvő esetszámot – ám a valódi gyakoriság is növekszik, nemcsak a kimutatási arány.
Ez a komplex együttes – a viselkedési szokások, környezeti tényezők és genetikai hajlam – együtt járul hozzá ahhoz, hogy a melanoma előfordulása emelkedő pályán van. A jó hír azonban az, hogy a melanoma kialakulásához hozzájáruló legtöbb tényező hatása megfelelő életmóddal és tudatos életmódbeli döntések révén jelentősen csökkenthető.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
